Új fordulat a magyar-bajor kapcsolatokban
Markus Söder, a bajor miniszterelnök legutóbbi budapesti látogatása új lendületet adott a Magyarország és Bajorország közötti viszony helyreállításának, amely az Orbán-kormány ideje alatt jelentősen megromlott. A két állam, sőt a bajor CSU és a Tisza párt közötti kapcsolatok is egyre szorosabbra fűződnek.
Az emlékezetes időszakra visszatekintve a Fidesz szoros szövetségese a CSU volt, de a néppárti szövetségük megromlása sok kihívást gördített a politikai párbeszéd útjába. Ezt a viszonyt súlyosan érintette Manfred Weber, a CSU elnökségében betöltött szerepe is, melynek következtében Weber a szörnyűséges fideszes kampányarc lett. E kapcsolat lehűlése politikai szinten szembetűnően megmutatkozott, de civil kezdeményezések még mindig léteznek, bár ezek is egyre inkább Orbán kormányzati stratégiájának hatása alatt állnak.
Bajor politikai elittől érkező jelek jelzik, hogy a fideszes aknamunka a CSU-s politikusoknál is hatást gyakorolt, ami segítette őket a magyar kormány iránti bizalom elvesztésében. A közvetlenül a választások előtt megrendezett bajor parlamenti esemény, amelyen Hegedűs Dániel és Bauer Bence vitázott, szintén tetten érhető volt, mivel a közönség Bauer megszólalásaira reagált.
A Fidesz és a CSU közötti kapcsolatok bárki szerint ellentmondásosnak számítanak, de a közéletben még mindig vannak olyanok, akik fenntartják a kapcsolatokat. Markus Söder már a választások után is gratulált Magyar Péter győzelméhez, és telefonon meghívta őt Münchenbe, ami egy irányvonalat mutat a jövőbeni együttműködésre.
A két ország közötti Kormánybizottság újraélesztése már folyamatban van, melynek lehetséges első ülésére az ősszel kerülhet sor. Az autóipari együttműködés kulcsszerepet játszik a bajorok számára, akik tapasztalataikat igyekeznek kihasználni a magyar kormány által támogatott belsőégésű motorok gyártásában is. Emellett a két állam hasonló migrációs politikát képvisel, amely további megerősítést nyújt a partnerségre.
Söder budapesti látogatásának számos előzménye van, hiszen már a választásokat megelőzően is jellemző volt, hogy a CSU-s politikai vezetők a Fidesz irányvonal mentén mozdultak el. A kormányok közötti kapcsolatok újjáépítése, különösen a CSU irányába, jól megfigyelhető, hogy a bajor politikai elit a Tiszához akar közeledni, elhagyva a régi, EU-s politikákat, amelyek a Fideszhez kötődtek.
A két ország kereskedelmi kapcsolatai s így a kereskedelmi mérleg is kedvezőnek mondható, hiszen a 18 milliárd eurós kereskedelmi többlettel járó együttműködés a magyar jövő szempontjából is kiemelten fontos. Figyelembe véve, hogy olyan nagy cégek mint az Audi vagy a BMW mintegy 57 ezer embernek adnak munkát Magyarországon, nem meglepő, hogy a politikai érdekeik is összhangba kerültek: a belsőégésű motorok jövőjét és az agrártámogatások ügyét mind a két kormány prioritásként kezeli.
Összefoglalva, a magyar-bajor kapcsolatok fellendülése a megfelelő személyes és politikai akarat birtokában lehetséges, és a várható fejlemények azt sejtetik, hogy a Tisza párt a jövőben olyan partnerségi szerepet játszhat a bajor politikai színtéren, amelyet korábban a Fidesz töltött be.
