## Strómanok és keresztapák a végeken – Elcsalt vidékfejlesztési pénzek nyomában
A legfrissebb EU-s jelentés tanúsága szerint Magyarország a harmadik helyet foglalja el a vidékfejlesztési program során elkövetett visszaélések számát illetően a 2021 és 2025 közötti időszakban. A magyar hatóságok számára kopogtató, 20 milliárd forintnyi támogatás szabálytalan felhasználását kell majd behajtaniuk.
Egy fiatalember, Janó, akit keresztapja javaslatára lépett be a céghálózat világába, úgy nyilatkozott: „Vegyem a nevemre a céget, indítsunk jó pályázatot, és akkor lesz munkánk.” 2020-ban lett ügyvezető egy cégben, amelynek nevét védelme érdekében nem közöljük. Janó elmondta, hogy bár papíron ő vezette a vállalkozást, a valódi irányítást a keresztapja végezte, aki pontosan tudta, mikor érkeznek a támogatások, hogy aztán az átutalásokat azonnal megkapja.
Mindez nem volt zökkenőmentes: Janó éveken át bízik keresztapjában, hiszen sok közös élményük volt, beleértve a karácsonyi ünnepeket is. Azonban a „segítség” mögött fiktív számlázás és áfacsalás gyanúja rejtőzött. Jelenleg Janó cége felszámolás alatt áll, és ő hatalmas összegű visszafizetési kötelezettséggel néz szembe.
Janó és élettársa, Ági, akik egy kis hajdú-bihar megyei településen élnek, mindössze kétkezi munkával keresik a megélhetésüket, és teljesen járatlanok az üzleti világban. „Sosem foglalkoztunk pályázatokkal, nem értünk ehhez” – meséli Ági.
A vállalkozásuk 2022-ben körülbelül másfél milliárd forint támogatást nyert el az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programján, de a projekt nem valósult meg. A nyilvános pályázati rendszerből próbáltunk információt kinyerni, ám sikertelenül. A minisztérium annyit közölt, hogy szabálytalanságok miatt a támogatási szerződést meg kellett szüntetni.
További 25 millió forint hitelt is felvettek, amelyet készletbeszerzésre használtak volna. Janó elmondta, hogy egy banki kölcsön felvétele során több mint 300 millió forintot ajánlottak neki. „Nem tudom, mire kértek fedezetet” – mondja zavartan. A hitelek már behajtás alatt állnak, a végső összeg pedig még bizonytalan.
A jelenség nem egyedi: Janó és Ági úgy tudják, hogy legalább négy másik hasonló történet létezik a környezetükben, akik ugyanazokkal a módszerekkel estek áldozatul. Egyik áldozat alkoholproblémákkal küzd, míg egy másik a börtönbüntetését tölti.
Janóék korábbi tapasztalataik szerint „a cégekből nem kaptunk semmilyen pénzt,” míg a keresztapa családtagjai alkalmazottként voltak bejelentve. A valóság az, hogy Janóék a keresztapa cégének udvarán takarítottak, valamint a munkások beengedéséért kaptak némi pénzt.
Egy másik cég, az Aspinalo Kft., amely hasonló projektet nyert meg, 500 millió forint támogatást kapott különleges élelmiszerek gyártására. Az üzem azonban soha nem készült el, és az épület ma elhagyatottan áll. Az Agrárminisztérium szerint az Aspinalo Kft.-nek 375 millió forintot kellene visszafizetnie, amit eddig nem teljesítettek.
A támogatások mögötti sötét üzletek széles spektrumot ölelnek fel; a csalás gyakori módszerei közé tartozik a valós tevékenységek meg nem valósítása és a dokumentumok meghamisítása. Az Európai Bizottság szerint Magyarországon 2021 és 2025 között összesen 1516 jogsértést jelentettek, melyek közül 56 millió euró, körülbelül 20 milliárd forint uniós forrást érintett.
A nyomozások során fiktív számlázás és áfacsalás gyanúja is felmerült, és Janót a NAV is kihallgatta. Ám a hatóságok eltérnek a felelősség elviselésétől, ami Jánót és Ágit abba a helyzetbe hozta, hogy félelmeik mellett a pénzügyi csőd peremén zötyögnek.
Összességében a történet nem csupán Janóé; a vidékfejlesztési projektek körüli visszaélések rendszerszintű problémát tükröznek, amely számos embert érintett, átláthatósággal és felelősségre vonással kapcsolatos komoly elmaradásokat jelez egy átláthatónak szánt program keretein belül.
