Lázárék 15 Millió Eurót Fizettek a Strabagnak a GYSEV-Részvényekért
A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) tulajdonosi struktúrájának átalakulása körüli események rávilágítanak a közpénzek felhasználásának átláthatósági problémáira. Lázár János miniszterségének utolsó napjaiban akadt végre a birtokunkba a szerződés, amely igazolja, hogy a magyar állam 2024 őszén 15 millió eurót, vagyis a 400-as árfolyammal számolva körülbelül 6 milliárd forintot mondott ki a Strabagnak a GYSEV-ben meglévő 6 százaléknyi tulajdonrészéért. Ez a vételár jelentősen meghaladja az eredetileg pletykált 10 millió eurót, amely 4 milliárd forintnak felelt volna meg.
A GYSEV hosszú ideig egy közös vállalkozás volt Magyarország, Ausztria és az osztrák Strabag között, ahol a részvények megoszlása 66-28-6 százalékos arányban oszlott meg. Ebből a helyzetből fakadóan a magyar kormány és az osztrák tulajdonosok közötti viszony romlani látszott, főleg, mivel Lázár nem nézte jó szemmel, hogy Ausztria beleszólást kap a vasúttársaság működésébe. A részvények megvásárlásával és egy tőkeemelést követően a magyar kormány végül kétharmados intézkedéshez jutott a döntéshozatalban, így kirekesztette az osztrák államot az irányítói pozíciókból.
Az igazi fordulópontot a Strabag részvényeinek megvásárlásának ügye jelentette, amely egy jelentős közérdekű kérdést vetett fel. A vételár nyilvánosságra hozatalát többen követelték, de az ehhez kapcsolódó adatigénylések elutasításra kerültek, hivatkozva arra, hogy a döntéselőkészítést nem lehet nyilvánosságra hozni. A jogi úton folytatott harc során azonban az első és másodfokon is nyertünk egy pert, amelyben a bíróság kimondta, hogy a közérdek védelme érdekében a nyilvánosság elsőbbséget élvez. E végzést a Kúria is jóváhagyta, így végül a titkosított szerződés 2026 áprilisi felnövekedésével nyilvánosságra került, ami a 15 millió eurós vételárról adott tájékoztatást.
A szerződés részleteiből kiderült, hogy a Strabag 7.671 darab GYSEV-részvényt birtokolt, melyek közvetlenül hozzájárultak a vasúttársaság irányításához. A részvények átruházása 2024-ben kezdődött, ám a cég részéről egy kötelező érvényű ajánlat küldése indította el a folyamatot. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium is időben reagált, és elfogadó nyilatkozatát a megadott határidőn belül megküldte.
A részvények vásárlása és az azzal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek mélyebb vizsgálata élen jár a közpénzek felhasználásának átláthatóságának biztosításában. Az egymást követő bírósági ítéletek és a közel 15 millió eurós vételár nyilvánosságra hozatala ennél is fontosabb következményekkel járhat a jövőbeli állami tőkeberuházásokra és azok nyilvános elszámoltathatóságára nézve.
