Azbesztgyanús kőzet Magyarországon: Az Esterházyak bányájából érkező veszélyek
Az Esterházyak bányájából származó azbesztgyanús kőzet megérkezése komoly aggodalmakat vet fel az egészségügyi kockázatok tekintetében. A pilgersdorfi kavicsbányában, amelyet a Fürst Esterházy’sche Privatstiftung és a Zöchling GmbH üzemeltet, a hatóságok már tavaly év végén leállították a kitermelést, miután jelentős mennyiségű azbesztet mutattak ki az anyagmintákban.
Történelmileg a pilgersdorfi bányát 1967 óta üzemeltetik, azonban az Esterházy család tulajdonjoga a bányán jelenleg nem teljesen világos. Az alapítvány 2008-ban jogi állásfoglalást kért a burgenlandi önkormányzattól a bányabővítéshez szükséges környezeti hatásvizsgálatról, amely a 2011-es határozat szerint elengedhetetlen volt, azonban a bővítés végül környezeti hatásvizsgálat nélkül valósult meg.
Noha a lockenhausi Esterházy-alapítvány fellebbezett a környezeti hatásvizsgálat elrendelése ellen, a hatóság elfogadta a fellebbezésüket. Az Umweltsenat, a bányászati ellenőrzés területén illetékes hatóság, nem vitatta a munkavédelmi határértékek túllépését, azonban hangsúlyozta, hogy ezek a kérdések nem tartoznak a környezeti vizsgálat tárgyköréhez. Ügyvédeik szerint a bányaterület természetvédelmi funkciója nem sérült a bővítéssel, így az Esterházy-alapítvány zöld utat kapott a munkálatok folytatására.
Azaz, miközben az Umweltsenat mérlege Hivatalos iratokkal igazolta a légszennyezettséget, a helyi közegészségügyi hatóságok nyilatkoztak arról, hogy a kérdéses dokumentumokról eddig nem volt tudomásuk. A bánya üzemeltetőinek álláspontja szerint az azbesztgyanús kőzet nem jelent egészségügyi kockázatot, figyelmen kívül hagyva a potenciális következményeket.
A pilgersdorfi bányával kapcsolatos jogi viták az uniós jogi keretek hiányosságaira is rávilágítanak. Az Európában is elterjedt azbeszttípusok ügyvédjei figyelmeztettek arra, hogy az egész európai jövőbeni kibányászás szabályozatlan jogi helyzete miatt, bárhol hasonló helyzetek alakulhatnak ki.
Végül, Andreas Temmel, a burgenlandi önkormányzat hivatalvezető-helyettese elmondta, hogy az augusztusban várható döntések kulcsszerepet játszanak a bányák jövőbeli működésében. A Greenpeace elérhető információi alapján a bányák „tesztüzem” alatt állhatnak, ha a vállalatok benyújtanak egy megfelelő biztonsági koncepciót, ami tovább élezheti a helyzetet.
Összességében a pilgersdorfi és más bányák környezeti és munkavédelmi kérdései fontos figyelmeztetést jelentenek a közegészségügyi hatóságok számára, hogy a beavatkozások előtt alapos nyilvános tájékoztatásra van szükség, mivel a lakosság egészsége és a környezet védelme érdekében mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz.
