Home Gazdaság Megígérte, mégsem hozza létre a TISZA a Korrupciómegelőzési Felügyeletet

Megígérte, mégsem hozza létre a TISZA a Korrupciómegelőzési Felügyeletet

by Adam
Megígérte, mégsem hozza létre a TISZA a Korrupciómegelőzési Felügyeletet

Nem hozza létre a Korrupciómegelőzési Felügyeletet a TISZA

A TISZA Párt választási programjában ígéretet tett egy, a kormánytól független Korrupciómegelőzési Felügyelet létrehozására, ám a Miniszterelnökség válasza szerint erre végül nem kerül sor. Azt sem részletezték, pontosan mi lett volna az új intézmény feladata.

Arra a kérdésre, hogy hol tart a folyamat, a Miniszterelnökség azt válaszolta: „A közelmúltban alakult meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH), hogy biztosítsa a visszaélések elleni fellépést. A kormány álláspontja szerint a meglévő intézményrendszer – köztük a megerősített Integritás Hatóság – maradéktalanul ellátja a korrupciós kockázatok kiszűrését és kezelését. Emiatt további kormányzati szervek felállítását a kabinet nem tartja indokoltnak.”

A K-Monitor szerint nem új hivatalra, hanem integrációra volna szükség

A K-Monitor már korábbi összefoglalójában is felvetette, hogy valóban indokolt-e egy újabb szervezet felállítása. Vincze Orsolya jogász szerint egy korrupcióellenes felügyelet létrehozása fontos cél és logikus vállalás volt, mivel ez a téma nincs elég magas szinten képviselve a magyar intézményrendszerben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „már az NVVH felállítása előtt is nagyon töredezett volt a magyar antikorrupciós intézményrendszer, ezért abszolút nem lenne hatékony még egy hivatal felállítása.”

A K-Monitornál úgy vélik, inkább integrálni kellene a feladatokat a mostani szereplők között, illetve rendbe tenni azokat az intézményeket, amelyeket megszállt a NER, és még nem újultak meg, így például a Gazdasági Versenyhivatalt vagy az Állami Számvevőszéket. „Egy általunk elképzelt Korrupciómegelőzési Felügyelet feladatait jelenleg az NVSZ látja el többnyire – az biztos, hogy ha ott marad a téma, akkor nagyobb súlyt, láthatóságot kellene neki adni. De működőképes megoldás lenne ezt a feladatot az Integritás Hatósághoz vagy az NVVH-hoz rendelni” – írták.

A TI Magyarország is a meglévő intézményrendszer megerősítését tartja fontosnak

A Transparency International Magyarország szerint a meglévő intézményrendszernek kellene ellátnia a korrupciómegelőzés feladatait. Martin József Péter ügyvezető igazgató kifejtette: „olyan munkamegosztást kell kialakítani az Integritás Hatóság, a most felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság és a korrupció elleni stratégiáért felelős Belügyminisztérium között, hogy ezek a szervezetek hatékonyan el tudják látni a korrupció megelőzésének feladatát. Új intézményre nincs szükség.”

A TI Magyarország ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a hazai intézményrendszer teljes spektrumán helyre kell állítani a függetlenséget, vagyis az olyan ellenőrző szervek élén, mint a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Állami Számvevőszék, új, a NER-ben nem kompromittálódott vezetőkre van szükség. A TISZA-kormány egyébként már elindította az Európai Ügyészséghez való csatlakozás folyamatát, és egy új, független főügyész kiválasztásán is dolgozik.

A lakosság a harmadik legnagyobb problémának tartja a korrupciót

Az Integritás Hatóság nemrég publikált felmérése szerint a lakosság a korrupciót az infláció és a közegészségügy után a harmadik legégetőbb problémának tartja Magyarországon: 41,6 százalékuk jelölte meg a három legfontosabb probléma egyikeként. A válaszadók leggyakrabban az egészségügyben találkoznak korrupcióval, ezt követik a szociális intézmények, majd a helyi önkormányzatok.

A felmérés szerint a magyarok leginkább a kormánnyal, az állami egészségüggyel és a pénzügyi intézményekkel szemben bizalmatlanok. A lakosság 69,2 százaléka nem ismer olyan intézményt, ahová korrupciógyanú esetén fordulhatna. Ahol van ilyen intézményismeret, ott a jelzési szándék 48 százalék, szemben az intézményt nem ismerők 19,5 százalékával. Mindkét csoportban a rendőrség a meghatározó bejelentési csatorna. Az Integritás Hatóság felmérése szerint a magyarok több mint 80 százaléka nem számít életminősége javulására a következő időszakban, és a lakosság 73,6 százaléka úgy vélte, az állami intézmények „egyáltalán nem” vagy „inkább nem” képesek megvédeni a lakosságot a korrupció káros hatásaitól.

related posts

Leave a Comment