Mészáros Lőrinc ügyvédje kezeli az Országgyűlés klímáját
A hőség miatt idén nyáron többször is felmerült, hogy a magyar kórházak klímaberendezései vagy nem működnek, vagy egyáltalán nincsenek. Ezzel szemben a Kövér László vezette Országgyűlés Hivatala most új szerződést kötött, amely a különféle klímák karbantartását és javítását hivatott biztosítani, beleértve a mélygarázst is. Az erről szóló ügyletet nem más, mint Vörös József cége, a PR-Cooling Kft. kapta meg, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként vált ismertté.
A klímaberendezések karbantartására összesen 1527 eszközt bíznak rá, amelyek között az Országház, Barankovics István Irodaház, valamint a látogatóközpont klímái is szerepelnek. A megbízás értéke nettó 84 millió forint, és a feladatok közé tartozik a szivárgásvizsgálatok elvégzése is, amely összesen 131 klímát érint. A közbeszerzési eljárás során a PR-Cooling Kft. tűnt ki a legkedvezőbb ajánlattal, miután októberben kiírták a pályázatot.
Az éves forgalmát 284,4 millió forintra becsülő PR-Cooling Kft. már más közpénzes megbízásokkal is rendelkezik. Például a Budapesti Közlekedési Zrt.-nek végzett karbantartási munkát 2025-ben. Az a tény, hogy Mészáros ügyvédje, Vörös József cégéhez kerültek ezek a feladatok, újabb kérdéseket vet fel a közbeszerzési és ügyvéd-finanszírozási gyakorlat körüli átláthatóságról.
Vörös József, aki a köztudatba 2016-ban került Mészáros Lőrinc földárverése miatt, nemcsak az Országház, hanem a Puskás Akadémia jogi képviselője is. Korábban számos olyan cégnél bukkant fel, amelyek Mészáros érdekeltségeihez tartoztak. A PR-Cooling Kft. osztott tulajdonosaiként Schmidt Rolandot és Szabó Pétert is meg kell említenünk, akik a vállalatban Vörös mellett közösen osztoznak.
Ezek az események ismét rávilágítanak arra, hogy mennyire szorosan összefonódik a politika és az üzlet Magyarországon, különösen, ha közpénzekről van szó. Az állami intézmények, mint az Országgyűlés, a legjobban elérhető cégekkel kötnek szerződéseket, amelyek egyes esetekben nemcsak a hatékonyságra, hanem a kapcsolatokra és a háttéralkukra is építenek. Kérdés, mennyire maradnak ezek a megállapodások a közfigyelem perifériáján, és milyen hatással lesznek a jövőbeli közbeszerzési eljárásokra.
A közszolgáltatások állapotának kezelésére és a hozzájuk való hozzáférés demokratikus ellenőrzésére egyre nagyobb szükség van. Az, hogy a közpénzek hová folynak, nemcsak a politika, hanem a társadalom egészét érintő kérdés is, amely a jövő generációjára gyakorolt hatása miatt különösen sürgetővé válik.
