Drasztikus adóemeléssel küldte padlóra a cafetéria-rendszert a kormány
2025. december 2-án a Tisza-párt állítólagos adóemelési terveivel kapcsolatos kampány során a Fidesz kormánya az adóemelések sora mellett hallgatott a saját intézkedéseiről. Az Orbán Viktor vezette kabinet 2010 óta többször emelte az adókat, köztük a jelentős 30%-os üzemanyagadót is. A legutóbbi lépés, amely a cafetéria-rendszert érintette, a juttatások körének szűkítése és az adóterhek drasztikus emelése volt.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke elmondta, hogy a béren kívüli juttatások eddig arra szolgáltak, hogy a munkáltatók kedvező adózási körülmények között támogassák a dolgozóik jólétét. Példaként említette, hogy 2013 végén a kormány jogellenesen megszüntette a meleg étkezési utalványokat, ami miatt 100 milliárd forintos kártérítést kellett kifizetni közpénzből.
A béren kívüli juttatások rendszere folyamatosan változott azóta. 2011-től a kormány nemcsak az adóterheket módosította, hanem magát a felhasználást is jelentősen korlátozta. Az adó emelése 2010 25%-os szintjéről 2021-re 35%-ra nőtt, majd 28%-ra csökkent, de ma is 3%-kal a korábbi adókulcs felett van.
A juttatások körét is drasztikusan szűkítették, hiszen 2011-ben a béren kívüli juttatások között szerepelt üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, meleg étkezési utalvány és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás is. A 2022-es állapot szerint azonban már csak a SZÉP-kártya maradt életben, míg az összes többi juttatás eltűnt a rendszerből.
A Telex szerint a kormány 2012-ben olyan adószabályokat hozott, amelyek ellehetetlenítették a magyar piacon domináló francia cafeteriacégeket, többek között az Edenredet és a Sodexót. Ennek következményeként egy hosszú jogi huzavona után a magyar állam 70 milliárd forint kártérítést fizetett ki a francia vállalatoknak.
2025-re a rendszerben új elemek is megjelentek, mint például a 35 év alatti munkavállalóknak járó lakhatási támogatás. A SZÉP-kártya felhasználása is bővülni fog, de elképzelhető, hogy a hagyományos juttatások elmaradása miatt ugyanazok a problémák továbbra is fennmaradnak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint a munkavállalók által kapott béren kívüli juttatások összege 2014-ben 58,6 milliárd forint volt, amely 2019-re 34 milliárdra csökkent, majd 2025-re 64 milliárdra nőtt. Az inflációval korrigálva azonban a 2014-es összegnek ma már 102,3 milliárdnak kellett volna lennie, ami azt jelzi, hogy az adóemelések és a juttatások körének szűkítése miatt a munkavállalók terhei megnövekedtek, miközben a támogatások reálértéke csökkent.
Összességében a Fidesz kormánya az általa hozott adóemelő intézkedésekkel és a cafetéria-rendszer szűkítésével jelentős negatív hatást gyakorolt a munkavállalók juttatásaira, akik így egyre kevesebb kompenzációt kapnak a munkáltatóiktól a megnövekedett terhek mellett. A kormány adóemelései és rugalmatlan intézkedései pedig újabb kérdéseket vetnek fel a közpénzek felelős felhasználásával kapcsolatban.
