Az állami titkolózás újabb példája: A Békési palagázfúrás körüli botrány
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) közérdekű adatper keretében fordult a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), amelynek célja, hogy megtudják, milyen engedélyeket adott ki a hatóság a Békési palagázfúrással kapcsolatban. A civil szervezet 2024-ben indította el az eljárást, miután a hatóság megtagadta a közérdekű információk kiadását, ezzel a természetvédők petíciójának végrehajtását is akadályozva.
Az adatpert követően a természetvédők kétszer is megnyerték az elsőfokú pert, azonban a hatóság újra fellebbezett, így a bíróság előtt immár másodszor is megvédték az igazukat. Az ügy jogerős döntését követően azonban a SZTFH továbbra is titkolózik, és a Kúriához fordult, hogy megakadályozza az adatok nyilvánosságra hozatalát.
Az ügy hátterében a hazai energiaszükséglet belföldi forrásból való ellátása áll, amely a kormány által 2023 februárjában bejelentett program része. A palagáz kitermelése azonban nem csak gazdasági, hanem komoly környezeti és egészségügyi kockázatokat is hordoz, mivel a fúrás folyamata a környezetet károsító hatásokkal jár, ahogyan azt a Greenpeace szakértői is figyelmeztették.
Környezetvédelmi kockázatok és a fracking módszer
Sarkadkeresztúrnál a nem hagyományos gázkitermelés fracking eljárása révén történik. Ez a módszer a földbe pumpált vegyi anyagokkal és vízkeverékkel működik, amely hatalmas mennyiségű vizet használ fel, ami különösen aggasztó a már amúgy is aszályos alföldi területeken.
Az MTVSZ arra figyelmeztet, hogy a palagáz kitermelésének következményei hosszú távon kedvezőtlen hatással lehetnek a helyi gazdálkodásra és a lakosság egészségére. Továbbá az eddig kitermelt gáz mennyisége sem elegendő ahhoz, hogy komolyan befolyásolja az ország energiaellátását, hiszen az éves nyereség a nagyobb téli időszakokban is csupán 1,5 napnyi gázfogyasztást fedez.
Félrevezetés és jogi csatározások
A bírósági eljárások során a hatóság több alkalommal valótlanságokat állított, amikor a közérdekű adatok kiadását indokolni próbálta. A bíróság szerint az adatok közérdekűnek minősülnek, és választhatóan nincs jogi alapjuk azok elutasítására. Ennek ellenére, a SZTFH a Kúriához fordulva próbálja megakadályozni, hogy a természetvédők hozzáférjenek a szükséges információkhoz.
Miközben az állam és a hatóságok tentaklímpolitikáik folytatódnak, a természetvédők egy moratórium bevezetését sürgetik a palagázkitermelés leállítása érdekében, hangoztatva, hogy a projekt környezeti és egészségügyi kockázatai túlságosan magasak ahhoz, hogy anélkül folytathassák, hogy felmérnék a tényleges hatásokat.
A kormányzati titkolózás és a civilek harca a nyilvánosságért továbbra is zajlik, és a következmények felmérésére különösen fontos lenne, hogy a megfelelő információk napvilágra kerüljenek. A Békési palagázfúrás ügye most nem csupán a gazdasági érdekekről, hanem a társadalmi felelősségről és a környezeti fenntarthatóságról is szól.
