## Az ukrán- magyar viszonyok fokozódása a választási kampány tükrében
A közelmúltban felerősödtek a magyar-ukrán ellentétek, melyek nemcsak az állampolgárok közötti feszültségeket fokozzák, hanem komoly politikai következményekkel is járhatnak. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hétvégén a szombathelyi kampánygyűlésén Ukrajnát egyértelműen Magyarország ellenségének minősítette, ami tovább élezheti a két ország között már amúgy is feszültséggel teli kapcsolatokat. E kijelentések mögött nem csupán a félelemkeltés, hanem egyben a jövőbeli választási eredmények megkérdőjelezésének előkészítése is állhat. A feszültség növekedése lehetőséget adhat a kormánynak, hogy a választási kampány során a háborúval kapcsolatos retorikát kihasználva, saját politikai céljaikat szolgálják.
Az ukrán konfliktusra hivatkozva a Fidesz eddig is igyekezett kiemelni, hogy a kormánypárt a háborúval szemben védi az ország érdekeit, ezzel szemben képes a választók támogatását is biztosítani. Az elkövetkezendő áprilisi választásokig ez a stratégia várhatóan folytatódni fog. A konfliktus végkimenetele, különösen az orosz szolgálatok által folytatott hamis zászlós műveletek lehetősége, csak tovább növeli a politikai bizonytalanságot.
A legutóbbi Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalások, melyek célja a háborús helyzet rendezése lett volna, eredménytelenül zárultak. Volodimir Zelenszkij állítása szerint az orosz és ukrán tárgyalók között újabb találkozóra is sor kerülhet az Egyesült Államokban. Donald Trump, az Egyesült Államok egykori elnöke, júniusra ígérte a felek közötti megállapodást, azonban ez továbbra is bizonytalan. A kérdés, hogy a kormány miként tudja ezt a helyzetet használni a választási kampányban.
Orbán Viktor a kampánygyűlésen úgy fogalmazott, hogy Ukrajna Brüsszelt a magyar olcsó orosz energiától való elszakadás irányába ösztönzi, ezzel közvetlen fenyegetést jelentve Magyarországra. Az ukrán megtámadás kérdése és a Donald Trump, valamint Vlagyimir Putyin védelmére való esetleges hivatkozás is felmerült, ami még inkább fokozza a közhangulatot.
A nemrégiben megjelent nyilatkozatok azt is jelzik, hogy a korábbi álláspontokkal ellentétben, az Egyesült Államok cselekvéseinek hátrányos következményei lehetnek Magyarország számára: a Trump-adminisztráció a következő évben egyértelműen elvárja az orosz energiaforrásokról való leválást. E fenyegető környezetben Orbán kormánya a háború keltette feszültséget saját politikai céljainak kiszolgálására használja.
Mindezek fényében Ukrajna démonizálása a kampányban komoly politikai tőkét jelenthet a Fidesz számára, megkérdőjelezve a választások integritását is, ha az eredmény nem a számukra kedvezően alakul. A feljelentések és különféle vádaskodások már most is napirenden vannak, hiszen a kormány által elindított kampány során megjelentek olyan kijelentések, melyek orosz titkosszolgálatok ármányainak lehetőségére is utalnak. A kormányzati stratégia célja az ellenzék diszkreditálása és a közvélemény manipulálása a háború körüli félelemkeltés révén, ezzel próbálva megerősíteni saját pozíciójukat a választások előtt.
Érdemes tehát figyelemmel kísérni a következő várható fejleményeket, hogy a kampány során milyen újabb lépéseket tesz a kormány, és hogy a választás eredményei mennyire lesznek befolyásolva a mostani háborús helyzetből fakadó politikai játszmák által.
