Már negyedik éve Magyarország az EU legkorruptabb országa
A Transparency International (TI) legfrissebb Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) alapján Magyarország pozíciója tovább romlott, így hazánk immáron negyedik éve vezeti az uniós rangsort a korrupció szempontjából. A 2025-ös jelentés szerint 2012 óta országunk összesen 15 pontot veszített, és 38 helyet csúszott vissza a globális ranglistán.
A CPI 2025-ös értékelése, amely 182 országot rangsorol a közszféra korrupcióval szembeni védettsége alapján, azt mutatja, hogy Magyarország a tavalyihoz képest egy pontot veszítve, 40 pontos értékelést kapott. Ez a legrosszabb helyezés, amit valaha is elértünk, a globális lista 82. helyéről a 84. helyre süllyedve.
A korrupció elleni harc során a magyar kormány nemcsak a felsővezetés szintjén tapasztalható problémákkal küzd, hanem a jogállamisági helyzet is az elmúlt években nem javult. A TI jelentése hangsúlyozza, hogy a társadalmi és gazdasági különbségek ellenére a különböző országok korrupció elleni teljesítményét összevetni félrevezető lehet, fontosabb az azonos régiók tagállamainak összehasonlítása.
Uniós szinten Magyarország Bulgáriával osztozik a legrosszabb helyen, ahonnan az évek során a korrupcióval kapcsolatos problémák fokozatosan érezhetőek. Az uniós tagállamok közül tizenegy ország, köztük Dánia is, tapasztalta a korrupció észlelésének növekedését, míg egyes államok pontszáma változatlan maradt vagy csökkent.
A legjobb uniós teljesítményt a skandináv és Benelux államok mutatják, ahol a jogállamiság biztosítása megfelelően működik, a korrupció ellen pedig sikeresen lépnek fel. Ezen országok 78-89 pont között mozognak, míg Magyarország, amelynek helyzete folyamatosan romlik, a legkorruptabb országként szerepel a nemzetközi színtéren.
Az elmúlt évtized során a magyar korrupciós index összességében a legnagyobb csökkenést mutatja az EU-ban: 2012 óta 15 pontos visszaesést láthattunk, míg a visegrádi országcsoport tagjainak többsége, mint Csehország és Lengyelország, fokozatosan javította pozícióját.
Az EU-val kapcsolatos feltételességi eljárás, amely a jogállamisággal és a korrupcióellenes intézkedésekkel foglalkozik, három év után sem sikerült beteljesíteni a szükséges reformokat. Különösen aggasztó, hogy a magyar kormány jelentős közpénz-eltűnések és átláthatatlan közbeszerzési eljárások révén súlyosan aláássa a közpénzek átláthatóságát és felhasználását.
A jövőre nézve, ha a kormány nem hajtja végre a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedéseket, Magyarország kockáztatja a következő években a kohéziós támogatások teljes elvesztését.
