Március 15. – A nemzet egyesítése vagy megosztása?
A március 15-i politikai rendezvények a választások előtti utolsó nagy erődemonstrációként funkcionáltak, ahol mindkét jelentős párt, a Fidesz és a TISZA, a lehető legnagyobb tömeg mozgósítására törekedett. A megfigyelések szerint a TISZÁ-nak ebben a vonatkozásban sikerült dominálni, hiszen a rendezvényükre sokkal többen érkeztek, mint a Fidesz által szervezett eseményre. Míg a tiszai felvonuláson a tömeg létszáma kiemelkedett, addig a Fidesz rendezvényén is jelen volt jelentős számú híve, ami azt mutatta, hogy mindkét párt képes a hívei lelkesítésére a választási időszak hajrájában.
A politikai tartalmak szempontjából a Fidesz kampánystratégiájának középpontjában az Ukrajnával kapcsolatos különféle félelmek és ellenségkép állt, amely a kormánypropaganda révén folyamatosan erősödött. Orbán Viktor, a Fidesz vezére, a március 15-i rendezvény előtt fokozottan hangsúlyozta a magyar-ukrán feszültségeket, miközben a Békemenet résztvevői „Nem leszünk ukrán gyarmat” szlogenekkel demonstráltak. Érdekes módon Orbán nem volt olyan fenyegető a nem kormánypárti választók felé, mint a korábbi években, elkerülve, hogy ezzel a saját táborát mozgósítja, ami a kampányüzenetek terjedelmét is szűkítette. Ezzel szemben Lázár János és Szijjártó Péter hasonló tendenciákat tükröztek, nem lépve túlságosan a saját táboruk erején túl.
Magyar Péter, a TISZA miniszterelnök-jelöltje, ünnepi beszédében betekintést nyújtott a külpolitikába is, szemben Orbán orosz kapcsolataival, jelezve, hogy ő az EU és a NATO megerősítése mellett áll. Magyar sürgette a nemzetiekről való beszédet, amely a népszerű „Nemzeti dalra” fűzte fel a mondandóját. Az esemény során Magyar Péter hangsúlyozta a TISZA célkitűzését, hogy széles társadalmi rétegeket elérjen, külön figyelmet szentelve a fiataloknak és a női szavazóknak, akik korábban passzívabb részvételt mutattak.
A két politikai tábor közötti kommunikációs stratégiák is jól tükröződtek a rendezvényeken. Míg Magyar Péter a tömeggel közvetlen kapcsolatban lévő beszédet mondott, addig Orbán Viktor Kossuth téren találkozott a közönséggel, egy magányosabb pozícióból beszélt. A Fidesz politikai karaktere mellett Lázár János és Szijjártó Péter is szerepet kaptak a színpadon, míg Magyar záróképe a közösen álló képviselőket, jelölteket mutatta be, akik együtt kérdezősködtek a sajtó képviselőivel, amely formája nyilvánvalóan kontrasztos volt a Fidesz zárkózottabb nyilatkozataival.
A kisebb pártok, mint a Mi Hazánk, a DK és az MKKP, szintén próbálkoztak a maguk ünnepi megmozdulásaival, elérve a harmadik politikai szereplőként való pozicionálást a megosztott politikai területen. A DK mint baloldali erő, az MKKP mint populista választási alternatíva és a Mi Hazánk mint mérleg nyelve próbálkozik a parlamentbe kerüléssel, amely jelenleg leginkább a Mi Hazánknak tűnik lehetségesnek.
Nélküled nincsenek sztorik!
Az Átlátszó munkáját többen tudják támogatni. Legyen az akár bankkártyás, átutalásos, Paypal, vagy az 1%-os adófelajánlás formájában, minden egyes támogatás hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is közérdekű, tényfeltáró munkát végezhessünk. Csatlakozzon hozzánk, és segítsen fenntartani a demokratikus diskurzust!
