A Szuverenitásvédelmi Hivatal fellebbezett a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberi ítélete ellen, amelyben a bíróság teljes mértékben igazat adott az Átlátszónak. A Hivatal álláspontja szerint a bíróság meghaladta hatáskörét, és egyfajta „árnyékpert” folytatott le, míg az Átlátszó érvelése szerint a bíróságot a személyiségi jogi pert jogorvoslati pótlékként használták fel, hogy a Hivatal róla szóló jelentés tartalmát felülbírálják. Az ügy jelentős részét képezi a Hivatal fellebbezése, amely a 33 oldalas dokumentumban minden lényegi pontjára kitér, de ez a hosszú írás inkább egy eseménysorozat krónikájának tűnik, amit mi részben összegzünk és részben kritikával illeti a hónapok óta zajló szövevényes jogi vitát.
A pernek az előzménye az, hogy az Átlátszó tavaly indított személyiségi jogi pert a Hivatal ellen, miután a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024-es vizsgálati jelentésében többek között azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy hírszerző tevékenységet folytat, kémkedik, és egy külföldi befolyásszerző hálózat tagja. Az elsőfokú eljárás végeredménye a bíróság teljes mértékű pernyertessége volt, mivel a bíróság kimondta, hogy a Hivatal állításai valótlanságokon alapultak.
A Hivatal fellebbezésének középpontjában áll, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Alkotmánybíróság határozatát. Ebben utal arra, hogy az Alkotmánybíróság megerősítette a Hivatal jogait a vizsgálati megállapítások tekintetében, azonban a Hivatal elmulasztotta megosztani az Átlátszóval a jelentés tervezetét, amely a törvény által előírt kötelezettsége lett volna. A Hivatal érvelése mintha paradoxonokkal lenne tele, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a bíróságnak nem lenne hatásköre megkérdőjelezni az állításaikat.
A Hivatal hosszan fejtegeti, hogy a vizsgálati megállapításai megítélése nem a bíróság, hanem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, így az előző bírósági ítéletet az ő érvelésük alapján meg kellene változtatni. Különösen figyelemre méltó a Hivatal nyilatkozata, miszerint a tényállításokat nem tudják valóságtartalommal alátámasztani, mivel azok szakmai vélemények, amelyek empirikusan nem bizonyíthatók.
Ez az ügy rávilágít arra a feszültségre, amely a jogállam keretein belül zajlik, és ahol állami szervek igyekeznek a jogi keretek köré építeni saját érdekérvényesítésüket. Az Átlátszó álláspontja szerint a Hivatal közleményei mellett nem lehet szó jogi védelemről, hiszen a köztudatban terjesztett állításokat indokolatlanul pontosan tényként kezeli. A bíróság nemcsak az Átlátszóra, hanem a közönség és a sajtó számára is fontos precedenst állít a hatalom felelőssége és elszámoltathatóságának terén.
A következő tárgyalásra a Fővárosi Ítélőtáblán 2026. április 30-án kerül sor, ahol a bíróság a Hivatal fellebbezését bírálja el. Az ügy folytatása jóval túlmutat a puszta jogi kereteken, hiszen a közélet átláthatósága és a sajtó szabadsága is középpontba kerül a jövőbeli ítéletek kapcsán.
