## Fejlesztések és ígéretek a Csongrád-Csanád megyében: A bicikliutak esete
2022 óta a TOP Plusz program keretében Csongrád-Csanád megyében számos fejlesztési projekt indult, ám a valóságban a várt eredmények elmaradtak. Az Átlátszó munkatársai megvizsgálták, hogy az elmúlt időszakban mennyi közfinanszírozott projekt valósult meg valójában, és számos példát találtak arra, hogy a beígért fejlesztések jelentős része nem készült el, sőt, némelyik egyáltalán nem is a tervezett ütemezés szerint halad.
A politikai ígéreteknek, különösen a választások előtt, különösen nagy hangsúlyt szoktak tulajdonítani. Mihálffy Béla, Szeged fideszes országgyűlési képviselője a legutóbbi aláírásgyűjtés során is elmondta, hogy az M5-ös autópálya és Forráskút közötti szakasz felújítása 1,5 milliárd forintos költséggel valósul meg. E kezdeményezés azonban már először 2022-ben is felmerült, akkor 1,2 milliárd forint kerete alatt, és azóta folyamatosan csak ígéretek szintjén maradt.
A Magyar Közút válaszai szerint a projekt elmaradásának oka az Európai Bizottság új pályázati feltételeinek bevezetése volt, amely miatt szükségessé vált a pályázati eljárás újraindítása. Az ezt követő döntés legkorábban 2024-re várható, így a kivitelezés is csak ezt követően kezdődhet meg.
Ezek a kérdések azonban nem egyediek a térségben. A rendelkezésre álló uniós projektek adatai szerint 273 nyertes TOP Plusz pályázat közül 102-re kötöttek szerződést, de az Átlátszó által végzett közérdekű adatigénylés alapján a projektjeik jelentős része is elmaradt a megvalósítástól. Az elmaradt projektek közé sorolható többek között a Csanytelek térségébe tervezett 4,2 milliárdos kerékpárút, valamint a Bordány és Zsombó közötti bringaút is.
Az összesen körülbelül 23 milliárd forintnyi tervezett beruházásból mindössze 9 milliárd forint valósult meg, ami azt jelenti, hogy Mihálffy Béla választókerületében is 58 százaléknyi projekt nem teljesült. Az elkészült fejlesztések értéke mindössze 2,5 milliárd forint, ugyanakkor 3,5 milliárd forintnyi beruházás még mielőtt elkezdődött volna, már elmaradt.
Bár néhány kisebb projekt, mint például a bordányi kerékpárút-szakasz vagy a Zákányszéki bölcsőde megvalósult, ezek volumene nem tükrözi a kezdeti ígéreteket. Ezen kívül több esetben előfordult, hogy az infrastruktúra nem kapcsolódik megfelelően a helyi közlekedési hálózathoz.
A rendelkezésre álló források így arra utalnak, hogy a vidéki fejlesztések jelentős része inkább az ígéretek síkján rekedt, semmint a valóságban megvalósulna. A közelmúltban egy nemzeti konzultációs kampány is 12,3 milliárd forintra rúgott, ami még inkább növeli a kérdéseket a források elköltésével kapcsolatban. A helyzet tehát érdemi átgondolást igényel, hogy a jövőbeli pályázati lehetőségek valóban megfeleljenek a területi igényeknek, és a közszolgáltatások tényleges javulásának érdekében valós projektjavaslatok születhessenek.
Az ígéretek és a megvalósulások közötti arányeltolódás nemcsak a helyi fejlesztéseket érinti, hanem a közösség közbeszerzési rendszerének átgondolását is sürgeti, hiszen a közpénzek átlátható és célzott felhasználása minden érdekelt fél számára kulcsfontosságú.
Segesvári Csaba és Józsa Zsolt munkája hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság tisztában legyen a döntéshozók ígéreteivel és az azok mögött álló valósággal.
