Hiánypótló kötet a NER tizenhat évéről
Csunderlik Péter történész és Pető Péter újságíró közös könyve, a „A NER hanyatlástörténete – Az Orbán-rendszer közéleti toplistákban” a Napvilág Kiadónál jelent meg 236 oldalon, 4500 forintos áron. A kötet valójában blokkcikkek gyűjteménye, illetve a szerzőpáros 2019-es, „Újabb TOP 10-es történelmi slágerlisták” című könyvének újraközlése és folytatása egészen 2025-ig.
A könyv szellemes és alapos emlékeztető arról, mit kellett látnunk, hallanunk és elviselnünk a NER tizenhat éve alatt. Az utókor számára is hasznos összefoglaló a politikai manőverekről, a rendszerszintű korrupcióról, valamint a Fidesz-kormány körüli celebekről és médiabirodalomról.
A rendszer ikonikus alakjai
A kötet szerint a rendszer élén és mögött az Orbán-rezsim állt ikonikus alakjaival, köztük Rogánnal, Szijjártóval, Lázárral, Schmidttel, Bayerrel, Mészárossal, Simicskával és Szájerrel. A rendszert ugyanakkor olyan szereplők is szimbolizálták, mint Berki Krisztián vagy Tóth Gabi, valamint az új „szellemi elit” megmondóemberekkel, kvázifilm-készítőkkel, esztrádzenészekkel, fociedzőkkel és a hatvanpusztai zebrákkal.
A könyv címe korábbi megjelenés esetén aligha lehetett volna „A NER hanyatlástörténete”, mert sokszor tűnt lehetetlennek, hogy egy-egy ügybe ne bukjon bele egy uniós ország kormánya. Ilyen ügy volt a magánnyugdíj-pénztárak kirablása, az azeri baltás gyilkos kiadása, Rogán helikopterezése, Borkai és Szájer szexbotránya, az MNB milliárdjainak elsíbolása, valamint az az eset, amikor egy nyugdíjas magát műtötte meg az egészségügy siralmas állapota miatt.
A rendszer üzenetei a szavazóknak
A rendszer a saját szavazótábora felé azt közvetítette, miért jutott csődbe a Malév, miért kell eladósítani az országot a Paks2-vel az oroszoknak, és miért jó a rezsicsökkentés az amúgy is gazdagoknak. Ehhez kapcsolódott a migránsoktól és az ukránoktól való félelem, illetve a háborútól való rettegés, amitől a kormány saját állítása szerint megvédi a népet. A gigaplakát-kampány célkeresztjébe Soros György került, hivatalos indoklás szerint nem a látens antiszemitizmus erősítéséért, hanem mert a NER a globális kapitalizmus útját is állta – ez az indoklás azonban nem terjedt ki a kínai beruházókra, az akkugyárakra és Pecinára, aki a Népszabadságot felvásárolta, majd megszüntette.
A könyvből a Budapest-Belgrád vasútvonal körüli kálvária hiányzik, ami azonban az adott évben a top 10 botrány közé sem kerülhetett volna. A szerzők emellett viszonylag sok figyelmet szentelnek a magyar focinak és a stadionoknak, ami aránykérdés ugyan, de jól szimbolizálja az utóbbi időszak történelmét: a tao-pénzből, amit a futballba öntöttek, az egész felsőoktatás ügyét meg lehetett volna oldani, még akkor is, ha annak egy részét nem vesszük figyelembe, amit Mészárosék jachtokra, repülőkre és vállalkozásokra költöttek.
Nevetés és sírva vigadás
A Fidesz-KDNP hatalomra jutásakor egy nyugdíj előtt álló mérnök ismerős azt mondta, szarabbul fognak élni az emberek, de sokat fognak nevetni ezeken. Utóbb kiderült, valóban sokat nevettek, bár a végére egyre inkább sírva vigadás lett az egészből. A szerző felidézi, hogy az M1 hírhamisító és összeesküvés-elméleteket bemutató műsorait már nem nézték, de az ATV vitaműsorairól is hamar leszoktak, ahogy előmásztak a posztkommunista, mostanra „megvilágosult” mélykeresztény, nagymagyar vagy épp poszt-liberális „szakértők”. Idegrohamot okoztak ugyanakkor az M4-en a meccsek szünetében leadott Hírek egy percben, és egy idő után olyan gyors reflexszel ugrottak a távkapcsolóért, hogy azért olimpiai érmet nyerhettek volna több sportágban.
A Budapest olimpiai pályázatáról is szó esik a kötetben: akkor úgy tűnt, ez lesz az utolsó szög a NER koporsójába, ám ehhez még a Covid-19 körüli tétlenkedés és a lélegeztetőgépek körüli több tíz- vagy százmilliárdos csalás sem volt elég. Ehhez Novák Katalin kegyelme kellett a pedofilügyben, amit ügyesen lovagolt meg egy megtért ex-NER-es.
A könyv 2025-ig tart, 2026 pedig már mint a remény éve kezdődött, április 12-én pedig eufórikussá vált a hangulat. Hogy ez meddig tart ki, nem tudható, az azonban biztosra vehető, hogy Csunderlik Péternek és Pető Péternek ezek után is lesz témája.
