Békét ígért, új országokban támadott Trump – térképen a közelmúlti amerikai katonai műveletek
Donald Trump, aki a magyar kormánysajtóban a „béke elnökeként” van elkönyvelve, második elnöki ciklusának első évében már hat külföldi katonai akciót rendelt el. Ezzel túlszárnyalta Biden és Obama teljes elnöksége alatt végrehajtott katonai beavatkozások számát. Az Egyesült Államok 2001 óta folyamatosan katonai jelenléttel bír a Közel-Keleten, és a háborúellenes kampányok eddig nem hoztak tartós megoldást a globális konfliktusokra.
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor újévi beszédében hangsúlyozta, hogy 2026-ban Magyarországnak választania kell a brüsszeli háborús döntések és az amerikai béketörekvések között. E beszédet olyan grafikák támogatták meg, amelyek világosan ábrázolták az európai vezetőket katonai felszereléssel, míg Trump békegalambok között, idilli tájban volt látható.
Ez a tendencia csak tovább folytatódott, hiszen Trump három nappal Orbán beszéde után már bevetette az amerikai légierőt és különleges erőit Venezuelában, ahol sikerült elfognia az ország elnökét. Ezen beavatkozások számát tekintve, Trump elnöksége alatt ez már a hetedik alkalom volt, hogy külföldi katonai műveleteket parancsolt meg, míg korábbi hadműveletek folytatásaként szíriában, Jemenben, Iránban és Nigériában is végrehajtottak csapásokat.
Az amerikai elnök, mint a hadsereg főparancsnoka, jogkörénél fogva képes parancsot adni katonai akciókra, ám hivatalos hadüzenethez vagy tartós katonai művelethez a törvényhozás jóváhagyása szükséges. Az ősi gyakorlat szerint mindazonáltal a katonai akciók kezdeményezése rendkívül eltérő keretek között mozog az elnöki hatáskörön belül.
A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy Trump az Egyesült Államok háborúellenes fővárosává válhat, holott előző kampányában a külföldi beavatkozások elkerülését ígérte. A jelenlegi helyzet ugyanakkor hiszékeny látványosság, hiszen Trump előszeretettel bírálta a Biden-adminisztráció külpolitikáját, amelyet a Közel-Kelet és Ukrajna instabilitásáért tett felelőssé.
Trumppal szemben Obama is háborúellenes jelöltként indult, de ő is folytatta a háborús politikát, hiszen Irakban katonai beavatkozásokra került sor. Az elnököknek, akik eddig rangsorban a legaktívabbak, el kell számolniuk a konfliktusokkal, amelyek évtizedek óta formálják a nemzetközi politikát.
Amíg Trump az újabb frontokat nyit meg a Karib-tengeren és Venezuelában, a külpolitikai stratégiák folyamatosan változnak, és a háború mértéke nem csökken. Az Egyesült Államok jelenlegi helyzete, főleg az elnöki hatáskörök miatt, megalkotottságot és kiszámíthatatlanságot tükröz. Az eljárások és katonai akciók folyamatos nyomon követése fontos a globális stabilitás érdekében, hisz a nemzetközi közélet mindennapjait befolyásolják.
A közelmúlt volt eseményei rávilágítanak arra, hogy a békét hirdető ígéretek mögött valójában katonai akciók zajlanak, és a nemzetközi politika dramaturgiája soha nem látott formákat ölt, melyek komoly következményekkel járnak a globális biztonság szempontjából.
Forrás: Átlátszó
