„Zárt intézetek: A gyermekvédelem új megoldásai a prostitúció megelőzésében”
A gyermekvédelmi szakember, Vaskuti Gergely hangsúlyozza, hogy Magyarországon a gyermekvédelem alatt álló fiatalok aránytalanul nagy része válik a gyermekprostitúció áldozatává. A szakember évtizedes tapasztalata alapján úgy véli, hogy a gyermekotthonok lakói gyakran sebezhetőek, és gyakori, hogy a jövőt reménytelennek látva menekülnek. Ezen szökések során sajnos sokan prostitúciós tevékenység áldozatává válnak.
Vaskuti szerint a gyermekvédelmi intézmények tehetetlensége a szabályozásból adódik, hiszen a nyitott intézményeket nem szerelik fel elegendő korlátozási jogkörrel a gyermekek visszatartására. Ez sokszor jelenti a szülőktől kapott biztonságot jelentő intézményi kereteket, amelyektől a fiatalok kiszabadulnak, miközben a hatóságok hosszú idő után képesek csupán gyanúsítást tenni a helyzet kezelésére. Az egyedül maradó gyerekek könnyen válhatnak bűnelkövetők áldozatává, ahogyan a védtelen fiatalokat célzó futtatók is profitálnak a helyzetből.
A nyitott intézmények jelentette lehetőségek kritikus kérdéseket vetnek fel, hiszen ezek a helyek elvileg a fiatalok szabad mozgását és fejlődését támogatják, de valójában nem minden esetben nyújtanak elegendő védelmet. Vaskuti Gergely terrorszerű fenyegetésekről és a futtatók manipulációs technikáiról beszél, amelyekkel sokszor sikerül a gyerekeket rabul ejteni. Az olyan ajánlatok, mint a szeretet vagy a védettség ígérete, sok esetben a gyerekek önállóságát teszik kockára, és tartós függőséget alakítanak ki a bűnözőkkel.
Egy példa különösen beszédes: egy intellektuálisan érett tizenéves kislány esete, aki egészen addig szökdöstek az otthonból, míg végül a zártan kezelt helyzetbe kerülve egy ígéret révén merült alá a helyzetbe. Megértette, hogy csak egy védett intézeti környezet segíthet neki a manipuláló hatások elkerülésében. Gergely tapasztalata szerint akit megóvnak a veszélyektől, az nagyobb eséllyel tudja visszaállítani az életét, mint azok, akik a nyitott intézmények keretein belül maradnak, és a kockázatokkal szembesülnek.
Ahogy említi, sok esetben a gyermekvédelmi rendszer nemcsak hogy tehetetlen, hanem a folyamatos fluktuáció is hozzájárul a problémák fokozódásához. A látogatott és kiemelt figyelmet igénylő fiatalok sok esetben lógnak el, míg a gyermekvédelmi szakemberek igyekeznek megfelelni a társadalmi és szervezeti elvárásoknak, amelyeket nem minden esetben tudnak teljesíteni. Az érzelmi kapcsolatok hiánya még jobban súlyosbítja a gyerekek helyzetét, hiszen a bizalom kiépítése elengedhetetlen a terápia sikeréhez.
A szakember hangsúlyozza, hogy a zárt intézetek hasznos eszközként szolgálhatnak a fiatalok védelme érdekében. Azonban a rendszer kapacitásai és képességei korlátozottak, ami miatt a megoldásokat az oktatási, érzelmi és társadalmi igények figyelembevételével kell kidolgozni. A gyerekek jobban reagálnak a szeretetteljes és támogató környezetre, amelyben bizalmat és kötődést építhetnek.
Az elmúlt évek során megfigyelták, hogy a zárt intézeti keretek ellensúlyozhatják a gyermekvédelem azon aspektusait, amelyek még mindig nem képesek megfelelően kezelni a gyermekprostitúcióval összefüggő problémákat. Gergely kiemeli, hogy a folyamatosan változó kriminalitás és a gyerekek kiszolgáltatottsága miatt elengedhetetlen az alapvető struktúrák és kapacitások újragondolása, hiszen a helyzet megoldása nem csupán a szakemberek számára kihívás, hanem minden érdekelt fél számára, akinek szerepe van a gyermekek életében.
