A Fidesz és a katonai kampánycélok
Az utóbbi időszak eseményei során egyre világosabbá válik, hogy a Fidesz kormánya a katonai erőket is beveti kampányának szolgálatába. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a honvédelmi miniszter nyilatkozataiban elmondta, hogy Magyarország kritikus infrastruktúrájának védelme kiemelkedően fontos, ám a megnyilvánulások mögött sokan azt érzékelik, hogy a kormány politikai célokra használja fel a katonai jelenlétet. A katonák áthelyezése a kiemelt energetikai létesítményekhez nem csupán a védelem növelését célozza, hanem a közvélemény félelmeit is erősíti.
A Magyarországon tapasztalható feszültség a magyar-ukrán kapcsolatokat érintve egy újfajta hisztériát generál, amely a választási kampány során a kormány számára egyedülálló lehetőségeket kínál. A Fidesz számára ez az utolsó mentsvár a korábban elbukott kampánytémák után. A közhangulat, amely a kormányzati intézkedések elégedetlenségét tükrözi, most a háborúra és az ukrán fenyegetésre irányuló üzenetekre építkezik: „Ha nem folytathatja az Orbán-kormány, akkor háború lesz” – érvelnek a kormányoldalon.
Ez a stratégia nem új, hasonló módszerekkel éltek már a kormányzati nyilatkozatokban, plakátkampányokban és közterületi katonai járművemutatókban is. A mostani helyzet nem az első ilyen eset hazánk történetében; korábban a 2015-ös menekültválság során, valamint a covid-járvány alatt is tapasztalhattunk hasonló intézkedéseket. Ezen események alkalmával azonban soha nem bizonyosodott be, hogy valóban szükség lett volna a katonai ténykedésekre.
A kormány taktikai lépései mögött felsejlik egy valós indok, miszerint a kritikus infrastruktúra megóvása valóban indokolt, viszont eddig a kormány nem tudta hitelt érdemlően alátámasztani az ukrán fenyegetésekre vonatkozó érveit. Hadászati szempontból is abszurd az az elképzelés, hogy Ukrajna, amely Oroszországgal harcol Keleten, megtámadna egy NATO-tagállamot Nyugaton. Ezen érvrendszer felvet bonyolult politikai kérdéseket is, hiszen ha az ukrán kormány valóban a magyar választási folyamatba kívánna beavatkozni, az erősen ellentétes lenne az ukrán érdekekkel.
Ha valaki valóban hamis zászlós akciókat kívánna szervezni, az Oroszország lenne, amely a régióban már többször is próbálkozott feszültségkeltéssel. Oroszország számára kiemelten fontos lehet a nyugati országok kritikus infrastruktúrájának megrongálása, ahogyan azt a Varsó és Lublin közötti vasútvonal elleni szabotázsakció is bizonyította. Érdekes módon az Orbán-kormány az orosz felet soha nem említi, mintha figyelmen kívül hagynák, hogy pontosan Oroszország az, amely kezdeményezte a háborús konfliktusokat.
A választási kampány során bármilyen hamis zászlós művelet politikai kockázatot hordozhat a kormány számára is. Amennyiben a katonai készültség ellenére nem tudják megvédeni az országot, az komoly kérdéseket vet fel a kormányzati teljesítménnyel kapcsolatban. Az elkövetők kimutatása nemcsak a kormány feladata lenne, hanem EU- és NATO-tagállamként várhatóan a szövetséges szolgálatok is kiemelt figyelmet fordítanának a vizsgálatokra. A közelgő választások során pedig a választók reakciói is kiszámíthatatlanok, hiszen a közvélemény elmaradott viszonyulása a kormányzati intézkedésekhez megkérdőjelezheti a Fidesz hitelességét.
Támogass minket, hogy tovább folytathassuk a tényfeltárást!
A fent említett tényfeltáró munkálatokhoz Te is hozzájárulhatsz, támogasd az Átlátszónet Alapítványt, hogy folytathassuk a fontos történetek feltárását! Közvetlenül bankkártyával, átutalással vagy PayPal segítségével is támogathatod munkánkat. Köszönjük!
