A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított személyiségi jogi per nem hozott még jogerős ítéletet, és az eddigi tárgyalások eredménye alapján a helyzet egyre bonyolultabbá válik. A csütörtök reggel zajló másodfokú tárgyaláson csupán iratismertetésre került sor, amely mindössze egy óráig tartott, majd a bíró berekesztette a folyamatot. Az ítélet kihirdetése május 28-ára várható, ám addigra a Szuverenitásvédelmi Hivatalt akár meg is szüntethetik. Magyar Péter leendő miniszterelnök ugyanis nyíltan bejelentette, hogy a hivatal tagadhatatlanul politikai célokat szolgál, és a költségeket csökkentendő haladéktalanul megszüntetik.
A hivatal már 2024-ben alakult, hivatalos feladata a külföldi beavatkozási kísérletek feltárása volt, különös figyelmet szentelve a politikai döntéshozatalra gyakorolt hatásoknak. Azonban sokan azt állítják, a hivatal valójában ellenzéki pártok és civil szervezetek megfélemlítésével foglalkozik. Az Átlátszó a közelmúltban pert indított a hivatal ellen, miután az a szerkesztőség tagjait hamis vádakkal illette, például kémkedéssel és hírszerzéssel.
Ezév decemberében az első fokú bíróság döntése kedvező volt az Átlátszó számára, és a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak bocsánatot kellett kérnie, valamint 3,8 millió forint sérelemdíjat és 2,4 millió forint perköltséget kellett megfizetnie. A hivatal azonban nem tett eleget az ítéletnek, és fellebbezést nyújtott be.
A másodfokú tárgyaláson Lánczi Tamás, a hivatal vezetője távollétében, csupán a jogi képviselője érkezett, ám ő sem járult hozzá a tárgyalás rögzítéséhez. A következő tárgyalásra májusban kerül sor, ám a hivatalt körülvevő politikai helyzet árnyaltá teszi a per kimenetelét. Bár most még nem született döntés, Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője is úgy látja, hogy a hivatal hitelessége máris jelentős csorbát szenvedett.
A per során kiderült, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal által tett kijelentések több esetben nem állták ki a bizonyítást, és a hivatal érvelése szerint csupán véleményeket fogalmaztak meg. Tóth Balázs jogi képviselő is alátámasztatta, hogy az első fokú döntés már-már a hivatal végét jelzi, függetlenül attól, milyen ítélet születik másodfokon. Az eljárás tényleges célja láthatóan a független média megfélemlítése és a politikai szférában való befolyás gyakorlása volt.
