## Négy Éve Átadták, Ma Sincs ETCS Engedélye a 160 Milliárdból Felújított Hatvani Vonalnak
2026 márciusában négy évvel az átadás után a Hatvan-Budapest vasútvonal továbbra sem kapta meg az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) engedélyét. A MÁV eddigi válaszai szerint a pálya ideiglenes használatbavételi engedéllyel működik, amely a fejlesztések befejezése után sem biztosította az ígért sebességemelést. A beruházásra összesen 160 milliárd forintot költöttek, ám a vonatok sebessége nem érte el a tervezett 160 km/h-t, sőt, sok esetben még a 120 km/h sebességet sem tudják tartani.
A felújítás 2017 végén indult, és a MÁV akkor azt ígérte, hogy a korszerűsítés után a vonatok jelentősen gyorsabbak lesznek. A hírek azt tudatják, hogy a pálya biztosítóberendezéseit, távközlési munkákat is végeztek az új, középfokú forgalomirányító rendszer létrehozásához. Az utasok számára kiemelkedően fontos lenne ez a fejlesztés, tekintettel arra, hogy a közel négy évvel az átadás után még mindig nem képes a rendszer megújítani a vasúti infrastruktúrát.
2022 őszén a felújított vonalon megkezdődött a közlekedés, akkor nyilvánosságra hozták, hogy a pálya közel 27 km-nyi szakasza újult meg. A MÁV azt ígérte, hogy a jövőben 100-120-160 km/h sebesség biztosítható. Azonban az utasok tapasztalataik szerint az elvárt gyorsulás nem valósult meg, és a vonatok egyértelműen csak 2-3 perccel lettek gyorsabbak az eddigiekhez képest.
A MÁV legutóbbi nyilatkozatai szerint az ETCS rendszer tanúsítása és a végleges használatbavételi engedély kiadása még mindig folyamatban van. Jelenleg a március második felére tervezett engedélyezési eljárás zajlik. Az FSZKBK, vagyis a vasúti hatóság által támasztott követelmények teljesítése érdekében a MÁV arra törekszik, hogy a sebességet emelni tudják, de az engedélyek megadása az ütemezett munkálatok hiánya miatt csúszik.
A helyzet nem egyedi, hiszen hasonló körülmények az új Budapest-Belgrád vasútvonalon is várnak megoldásra. Annak ellenére, hogy a hatvani vonalon a közpénzek klasszikus céltalan felhasználása folytatódik, a vasúti közlekedés modernizálása vágyálommá vált a budapesti utasok számára.
A jövőbeli felújításokról tett ígéretek és a jelenlegi pályahasználat közötti szakadék éles tükröt állít a hazai közlekedési infrastruktúra korszerűsítése körüli folyamatos ígérgetések elé, amelyeket a kormányzati felelősségek csúszása és az átláthatósági követelmények elmulasztása csak súlyosbít. A helyzet nyomán felmerül a kérdés: mikor éri el végre a hatvani vonat a rég áhított 160 km/h sebességet?
A válasz sajnálatosan még ugyanúgy kérdéses, mint magának a fejlesztésnek az állapota.
