Vitézy Dávid interjúja: Közlekedési tervek és problémák áttekintése
Az Átlátszó legfrissebb interjújában Vitézy Dávid, a kijelölt közlekedési és beruházási miniszterjelölt, részletesen kifejtette elképzeléseit a magyar közlekedési rendszer legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban. Az interjú fókuszában a bezárt vasútvonalak, a Budapest–Belgrád vasút, valamint különféle autópálya-beruházások álltak.
A beszélgetés apropóját a Dombóvár–Komló vasútvonalra szervezett különmenet adta, melyet 2023-ban ismét bezártak. Vitézy hangsúlyozta, hogy miniszterként nem kíván azonnali ígéreteket tenni a vasútvonal újranyitására, mivel előbb fel kell mérni a pálya állapotát, a szükséges beavatkozások költségeit és a rendelkezésre álló járműveket.
Említette, hogy a Komló-Dombóvár vonal bezárásának döntését az egyik legindokolatlanabb lépésnek tartja a 2023-as vonalbezárások között. Kiemelte, hogy ez nem egy klasszikus mellékvonal, hanem egy regionális vasútvonal, amely Komlót kapcsolja be az országos hálózatba. A bezárás előtt a pálya 60–80 km/órás sebességgel is járható volt, azonban jelenleg a különvonat a karbantartási hiányosságok miatt több helyütt csak 30 km/órás sebességgel közlekedhet.
Újranyitásokkal kapcsolatos kérdések
Vitézy Dávid rákérdezett arra is, hogy a 2023-ban bezárt tíz vonalat újranyitná-e kormányának aláírásával. Elmondta, hogy minden vonalat alaposan meg kell vizsgálni, figyelembe véve a műszaki realitásokat és a közlekedési szakmai szempontokat. Vannak vonalak, például a Makó–Újszeged közti, amelyeknél racionális lehet az azonnali újraindítás.
Egy másik fontos téma a Debrecen–Nagykereki 106-os vasútvonal, amelyet a kínai akkumulátorgyár érdekében zártak be. Vitézy ezt a döntést szégyenteljesnek minősítette, és hangsúlyozta, hogy egy működő vasútvonal leállítása anélkül, hogy az új nyomvonal tervezése megtörtént volna, elfogadhatatlan.
Beruházások és hídprojektek átvilágítása
A Mohácsi hídról szólva Vitézy megjegyezte, hogy a beruházás állapota előrehaladott, de az összes folyamatban lévő nagyberuházást át kell világítani. Kérdésesnek tartotta a híd kétsávos kialakításának indokoltságát, mivel a költségekből alternatív projekteket is lehetne finanszírozni, például a Budapest–Pécs vasútvonal fejlesztését.
Az autópálya-koncesszióval kapcsolatosan Vitézy megjegyezte, hogy az a leköszönő kormány egyik legrosszabb döntése volt, mivel a Mészáros Lőrincet és Szíjj Lászlót érintő koncesszióba adása miatt hatalmas összegek kerülhetnek ki a költségvetésből. Ígérete szerint felülvizsgálná a szerződéseket a költségek és a közszolgáltatási értelmesség érdekében.
Budapesti közlekedési helyzet
A Budapest–Belgrád vonallal kapcsolatosan Vitézy kifejtette, hogy ha minden rendben lett volna, akkor a választások előtt már át kellett volna adni a személyforgalomnak. A késlekedés okát a gyenge biztonsági képesítésekben és a leszerelt régi biztosítóberendezésekben látja. Kiemelte, hogy a közlekedési problémák nemcsak az autópályákat, hanem a főúthálózat állapotát is sújtják, ahol sürgős változtatásokra van szükség.
A HÉV-beruházások leállítása okán Vitézy arra figyelmeztetett, hogy sürgős szükség van ezen fejlesztések újraindítására, hogy a város legfontosabb közlekedési infrastruktúrája revitalizálódjon.
Végezetül az országbérlet és a vármegyebérlet jövőjéről megjegyezte, hogy a MÁV és Volán integrált rendszerét jónak tartja, azonban a vármegyebérletek esetében igazságtalanságokat tapasztal. Hosszú távon rugalmasabb és megfelelőbb bérletstruktúrára lenne szükség, ami figyelembe veszi az utazási szokásokat, nem csupán a megyehatárokat.
